Vidrahold

Leírás

Luke utálja az életét. Apja csak az új családjával törõdik, anyja pedig elhozta õt a nyári szünetre erre az isten háta mögötti skót szigetre, ahol nincs is nyár. A helyiek szóba sem állnak vele, térerõ nincs, internet csak elvétve. Luke magányos és iszonyú dühös.
Aztán egy nap találkozik Meggel, aki nagyapjával él egy csónakházban. Az öreg furcsa, ijesztõ történeteket mesél, de hát ezek a skót szigetek tele vannak legendákkal.
Amikor a gyerekek megmentenek egy elárvult kis vidrát, és Luke kezdi úgy érezni, hogy az élet nem is olyan pocsék, furcsa és ijesztõ kérdések merülnek fel benne. Lehet, hogy amit legendának vélt, nem is az? Lehet, hogy az öböl tényleg veszélyeket rejt? Lehet, hogy épp õrá leselkedik veszély? És egyáltalán, mi az a VIDRAHOLD?!

A sötétség sûrûsödik. Ködös alakok úsznak el a hold elõtt, szellemszerû lepellel burkolják be, elveszik tõle sápadt fényét. Jeges szél kavarog a nyakam és a karom körül. Mi történik az idõjárással?
A csónak imbolyog alattam, megdõl és fordulni kezd. Egyszer csak felüvölt a tenger. Az arcomba vág az esõ, elvakít, alig kapok levegõt.
A hullámok elragadják mindkét evezõt. Nekiverõdnek a csónak oldalának, pörögnek a hullámokon. Az egyik felágaskodik a vízen, attól félek, fejbe csap.
Szürke ködcsápok kavarognak körülöttem. Különös fények úsznak és nyúlnak felém az örvénylõ víz színén, megnevezni sem tudnám a színüket. A hold kísérteties, sápadt zöld fényben dereng.
Hát ez az! Az öregnek igaza volt.