Keményebb, mint a gyémánt – Nõi nagyságok a magyar történelemben

Leírás

"Hiánypótló gyûjtemény a legendás magyar asszonyokról." – Karády Anna

"Nõk, akik szebbé, jobbá tették a világot." – Pap Éva

"Árnyékban éles fény vagy, és ékes árnyék a fényben…" – írta Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak a neki szóló versben. A nõnek, aki nemcsak a társa, hanem szellemi partnere is volt – és aki késõbb, élete végéig viselte a költõ halála után rázuhant terheket, és gondozta hagyatékát, emlékét.

Sokan voltak a magyar történelemben olyan nõk, akiket nem egy férfi határozott meg, hanem akik a maguk jogán igyekeztek vagy tudtak azzá lenni, akik szerettek volna. Olyan idõkben is, amikor ez nem volt könnyû és magától értetõdõ.

Nõk, akikrõl legtöbben azt sem tudják, hogy léteztek.

Mert tudjuk-e, hogy I. (Nagy) Lajos királyunk édesanyja, £okietek Erzsébet élete végéig fia társuralkodója volt? Hogy anyja, Szilágyi Erzsébet támogatása nélkül Mátyás soha nem lehetett volna király? Hogy Kazinczy Ferenc felesége, Török Sophie "indította be" a modern magyar irodalmi életet? Hogy Szendrey Júlia tehetséges író-költõ volt, és nem számításból "dobta el az özvegyi fátylat"? Hogy Weöres Sándor egyik legismertebb gyerekverse nem gyerek-, hanem szerelmes vers, amit a magyar hospice-mozgalmat életre hívó pszichológusnak, Polcz Alaine-nek írt?

Soós Tibor nagy sikerû Árnyékból a fényre címû képeskönyvének párját tartja kezében az olvasó. Olyan magyar nõk történetét, akik nemzetközi társaikhoz hasonlóan nem akartak a férfiak által meghatározott keretek között élni, hanem a maguk útját szerették volna járni. Volt, akinek sikerült, volt, akinek nem. Volt, akit csak az utókor ismert el. Sorsuk azonban példamutató a mai nõk – és férfiak – számára is.