Egy czitrom hajával – Szabó Magda ízei II.

Leírás

Szabó Magda még halála után bõ tíz évvel is tartogat meglepetést számunkra. Hagyatékából elõkerült egy újabb, jócskán megtépázott, rongyos-rojtos szélû, pluszlapokkal kiegészített kézírásos receptfüzet. Míg az elõzõ, szintén az örökség részeként megjelent Egy meszely az fél icce címû kötetben a receptúrák szorosabban kötõdtek az írónõ családjához, a most nyilvánosságra kerülõk más okból lehettek fontosak számára.
Vajon miért õrizhette meg az írónõ a több mint száz éve írott recepteket? Alighanem az érdekelte, hogy a látszólag hétköznapi "mûvekben", vagyis a receptekben, mennyi minden megelevenedik a múlt szokásaiból, napi történéseibõl, ha értõ szemmel olvassuk õket. Hiszen milyen izgalmas összevetni, mi maradt meg és mi hullott ki az idõ rostáján a régen használt kifejezésekbõl, az alapanyagokból, a mértékegységekbõl és az akkoriban készülõ ételleírásokból.
Nem is gondolnánk, mi mindenrõl "mesélhet" a Napóleon-torta, a császármorzsa vagy a bolygó hollandi – ezek ugyanis annak idején ismert és népszerû fogások voltak. Igaz, hogy iccében, meszelyben, fontban, latban, verdungban megadott hozzávalókból készültek, de némi számolgatással mi is kreálhatunk belõlük olyan ételeket, amelyek a mai terített asztalnak is díszére válnak, és mindenki jóízûen fogyaszthatja õket. Bátran válogathatunk a puszedlik, piskóták, kiflik, stanglik és perecek közül, és bizonyosan rábukkanunk számos, ízlésünknek megfelelõ receptre a kötet olvasása közben. Ne lepõdjünk meg azon sem, ha manapság divatos ínyencségekre találunk – ilyen a churros vagy a profiterol -, csak ne ezen a néven keressük!
Jó böngészést és jó sütés-fõzést! Reméljük, sok érdekességet tartogat az olvasóknak a régmúltnak ezekrõl a szakadozott papírlapokról átmentett üzenete!