Neumann János – Az ember a jövõbõl
Úgy tartották, a maga idejében Einstein mellett a legokosabb ember volt a Földön.
Az információs korszak talán el sem kezdõdött volna, valószínûleg nem használnánk mobiltelefonokat és internetet, nem volnának atomerõmûveink, önmûködõ automatáink és számítógép vezérelte rendszereink, ha nem születik meg 1903-ban Budapesten egy magyar zseni, akit Neumann Jánosnak hívtak.
Neumann tizenhét évesen kezdte matematikusi pályafutását, a világ legnagyobbjai jártak a csodájára. A nemzetközi porondra lépõ magyar tudós azonban nem pusztán a matematikában, de annak gyakorlati alkalmazásában is számos területen lenyûgözõt alkotott. Miután részt vett az Egyesült Államok híres-hírhedt Manhattan-tervében, a játékelmélet alapjainak lefektetésével örökre átírta a közgazdaságtan, a politikatudomány, a pszichológia, az evolúcióbiológia és a hadtudomány törvényeit.
Közremûködött a hidrogénbomba elkészítésében, majd megalkotta a világ feltehetõleg elsõ programozható számítógépét. A nem sokkal ezután kidolgozott automataelmélete tudósok generációit inspirálta az önreprodukáló gépek elõállításában. Felfedezte az emberi agy és a számítógép mûködése között húzódó párhuzamokat, amellyel pedig óriási lépést tett a mesterséges intelligencia megalkotása felé.
Neumann János eredményei mind a mai napig korszerûek, évrõl évre egyre hátborzongatóbban. Élete kész regény: nem sokan vehettek részt ilyen tevõlegesen a történelem és a tudomány alakításában.
Az ember a jövõbõl a magyar zseni pályáján kalauzolja végig az olvasót, alaposan elmélyedve Neumann egyes kutatási területeinek lenyûgözõ részleteiben, ám azok számára is megannyi izgalmat tartogatva, akik egyszerûen egy kivételes elme életútját, karakterét, dilemmáit és gondolkodását szeretnék megismerni.
6 999 Ft
Elfogyott
Leírás
Úgy tartották, a maga idejében Einstein mellett a legokosabb ember volt a Földön.
Az információs korszak talán el sem kezdõdött volna, valószínûleg nem használnánk mobiltelefonokat és internetet, nem volnának atomerõmûveink, önmûködõ automatáink és számítógép vezérelte rendszereink, ha nem születik meg 1903-ban Budapesten egy magyar zseni, akit Neumann Jánosnak hívtak.
Neumann tizenhét évesen kezdte matematikusi pályafutását, a világ legnagyobbjai jártak a csodájára. A nemzetközi porondra lépõ magyar tudós azonban nem pusztán a matematikában, de annak gyakorlati alkalmazásában is számos területen lenyûgözõt alkotott. Miután részt vett az Egyesült Államok híres-hírhedt Manhattan-tervében, a játékelmélet alapjainak lefektetésével örökre átírta a közgazdaságtan, a politikatudomány, a pszichológia, az evolúcióbiológia és a hadtudomány törvényeit.
Közremûködött a hidrogénbomba elkészítésében, majd megalkotta a világ feltehetõleg elsõ programozható számítógépét. A nem sokkal ezután kidolgozott automataelmélete tudósok generációit inspirálta az önreprodukáló gépek elõállításában. Felfedezte az emberi agy és a számítógép mûködése között húzódó párhuzamokat, amellyel pedig óriási lépést tett a mesterséges intelligencia megalkotása felé.
Neumann János eredményei mind a mai napig korszerûek, évrõl évre egyre hátborzongatóbban. Élete kész regény: nem sokan vehettek részt ilyen tevõlegesen a történelem és a tudomány alakításában.
Az ember a jövõbõl a magyar zseni pályáján kalauzolja végig az olvasót, alaposan elmélyedve Neumann egyes kutatási területeinek lenyûgözõ részleteiben, ám azok számára is megannyi izgalmat tartogatva, akik egyszerûen egy kivételes elme életútját, karakterét, dilemmáit és gondolkodását szeretnék megismerni.
További információk
| Író | |
|---|---|
| Kiadó | |
| Lapszám | |
| Kiadás éve |