Árpád és Kurszán – A Honfogalás-sorozat 3. kötete

Leírás

A 9. század második felérõl egyre többet tudunk, bár ez ma még nem jelenik meg a tankönyvekben. Bizánci császárok írásaiból, óorosz krónikákból, keresztény szerzetesek feljegyzéseibõl áll össze a színes tabló. A regény idején a magyarság keresi a korosodó Álmos örökösét, a nemzetség legrátermettebb tagját. Árpád gyõztes csaták során bizonyítja, hogy õ a nagyfejedelem méltó utóda, végül Álmos fejedelemtársaként irányítja a szövetséget. Megismerhetjük a kor titokzatos alakját, Kurszánt is, aki egy névtelen ágyas gyermekébõl, nagyúrrá, majd gyulává emelkedik. Az õ vezetésével indul 882-ben, egy kisebb sereg a Kárpát-medencébe, a frank hûbér ellen harcoló Szvatopluk, morva fejedelem megsegítésére.
Bonyolult, véres, kegyetlen kort ismerhetünk meg Urbánszki Lászó regényébõl. A besenyõ törzseket a magyarok felé szorítják az úz nomádok, a kereszténnyé vált Bulgária egyre erõsebb, terjeszkedik a Kijevi Rusz. Mindenkinek útjában van az erõs, magyar szövetség, égetõ szükségességé válik elhagyni Etelközt. Hosszas szervezés után elkezdõdik a magyar nép áttelepülése a Kárpát-medencébe, a régi-új hazába. Legelõször a Dnyeper keleti partján élõ nemzetségek állatait és a védtelen asszonyokat, gyerekeket kell átvinni az óriásfolyam gázlóin. Az átkeléseket azonban szinte lehetetlenné teszik a hatalmas nyájak látványától nekivaduló besenyõk támadásai. Árpád fejedelemnek újra meg újra meg kell mutatnia, milyen hadvezér… és a Kárpátokig még hátra van négy óriásfolyó.