Tél a Retyezáton
Maderspach Viktor (1875-1941) birtokos, vadász és író Erdélyben született. Bécsben járt egyetemre, ott szerzett mérnöki diplomát. Édesapja korai halála után átvette az otthoni fatelepek, fûrészüzemek és nagy kiterjedésû erdõterületek felügyeletét. Az 1900-as évek elején Észak-Amerikába ment dolgozni, tapasztalatokat gyûjteni. A kezdetektõl részt vett a világháborúban, majd az 1916-os román betöréskor már nem csak a hazájáért, de az elfoglalt iszkronyi otthonáért is harcolt. Magyarország megcsonkításakor Erdélyben maradt. A román hatóság folyamatosan zaklatta, mindenáron be akarta börtönözni, ezért kalandos úton Magyarországra szökött.
Itt telepedett le családjával, szülõföldjét és szeretett hegyeit soha többé nem láthatta. Útépítõ mérnökként dolgozott itthon és Törökországban. Ebben az idõszakban kezdett el rendszeresen írni. Elõször a Magyarságban tudósított Közel-keleti útjairól, majd a vadászírásait Kittenberger Kálmán lapja, a Nimród kezdte közölni. Páreng-Retyezát rengetegeirõl, az erdélyi havasok világáról írta egyedi stílusú és hiteles beszámolóit. Már gyermekkorától járta az erdélyi hegyeket, havasokat. Megtanult síelni, így olyan helyeket járhatott be, ahol elõtte ember még nem járt télen. A havas tájakon követhette a medvék, zergék, vaddisznók nyomát, megfigyelte a vadak viselkedését.
Kittenberger Kálmán így jellemzi írásait: "Feltárul benne a havasok egész életvilága, õsbükkösök, komor fenyvesek, havasi virágok, zúgó pisztrángos patakok, lavinák, hógörgetegek. És a rengetegek állatvilága!"
E kötetbe olyan vadászírásokat válogatott a szerkesztõ, amelyek könyvben még soha nem jelentek meg.
2 700 Ft
Elfogyott
Leírás
Maderspach Viktor (1875-1941) birtokos, vadász és író Erdélyben született. Bécsben járt egyetemre, ott szerzett mérnöki diplomát. Édesapja korai halála után átvette az otthoni fatelepek, fûrészüzemek és nagy kiterjedésû erdõterületek felügyeletét. Az 1900-as évek elején Észak-Amerikába ment dolgozni, tapasztalatokat gyûjteni. A kezdetektõl részt vett a világháborúban, majd az 1916-os román betöréskor már nem csak a hazájáért, de az elfoglalt iszkronyi otthonáért is harcolt. Magyarország megcsonkításakor Erdélyben maradt. A román hatóság folyamatosan zaklatta, mindenáron be akarta börtönözni, ezért kalandos úton Magyarországra szökött.
Itt telepedett le családjával, szülõföldjét és szeretett hegyeit soha többé nem láthatta. Útépítõ mérnökként dolgozott itthon és Törökországban. Ebben az idõszakban kezdett el rendszeresen írni. Elõször a Magyarságban tudósított Közel-keleti útjairól, majd a vadászírásait Kittenberger Kálmán lapja, a Nimród kezdte közölni. Páreng-Retyezát rengetegeirõl, az erdélyi havasok világáról írta egyedi stílusú és hiteles beszámolóit. Már gyermekkorától járta az erdélyi hegyeket, havasokat. Megtanult síelni, így olyan helyeket járhatott be, ahol elõtte ember még nem járt télen. A havas tájakon követhette a medvék, zergék, vaddisznók nyomát, megfigyelte a vadak viselkedését.
Kittenberger Kálmán így jellemzi írásait: "Feltárul benne a havasok egész életvilága, õsbükkösök, komor fenyvesek, havasi virágok, zúgó pisztrángos patakok, lavinák, hógörgetegek. És a rengetegek állatvilága!"
E kötetbe olyan vadászírásokat válogatott a szerkesztõ, amelyek könyvben még soha nem jelentek meg.
További információk
| Író | |
|---|---|
| Kiadó | |
| Lapszám | |
| Kiadás éve |