Színházi naplók – Tények és tanúk

Leírás

Máté Gábor naplóiban hol a színész, hol a rendezõ perspektívájából pillanthatunk be egy-egy színdarab próbafolyamatába, közelrõl látjuk, hogyan dolgozik a színész a szereppel, a rendezõ a társulattal. Hogyan telik egy színházi ember egy napja a reggelitõl és az el nem bliccelt edzéstõl kezdve a próbán és a tanításon át egészen az esti elõadásig és a hajnali naplóírásig. A könyvben szereplõ elsõ naplótömb az 1994-es Julius Caesar színre vitelét dokumentálja, az utolsó pedig Az imposztor 2015-ös varsói elõadásának különleges próbafolyamatáról számol be. Otthonosságról és idegenségrõl, szorongásról és örömrõl ír a szerzõ folyamatos önkritikával, fanyar iróniával, találó megfigyelésekkel és õszintén. Utóbbi minden napló nagy kérdése. Ezt Máté Gábor is tudja: "De mi értelme a naplónak, ha nem õszinte szöveg, ugyanakkor mi értelme a naplónak, ha nem akarom, hogy bárki olvashassa? A naplóm végül – úgy látszik – mindig igaz szöveg, néha ugyan elhallgat, de amit állít, az akkor éppen úgy volt, ez biztos. Tehát nem hazudik." A könyv a közelmúlt magyar színháztörténetének különleges forrása, amelyet gazdag fotóanyag tesz teljessé.