Sárga rózsa

Leírás

A Sárga rózsa (1892), Jókai öregkori mûvészetének utolérhetetlen darabja. A kisregény nem történelmi, nem romantikus idõket idéz föl, témáját és figuráit a korabeli paraszti világból meríti. Szereplõi nem hõsök – egyszerû emberek. A mû középpontjában az egyik jegbonyolultabb, még a hõsöket is próbára tevõ érzés, a szerelem és ennek lehetséges, nem ritkán elkerülhetetlen problémája – hûség, hûtlenség, féltékenység, vetélkedés – áll.A puszta világát és a pusztai alakokat olyan realitással rajzolja meg Jókai, amely már Móricz irányába mutat. A történet nem rendkívüli: Klári, a magyar Carmen, a gyönyörû, hûtlen és kacér lány egyszerre két legény szeretõje. Az élet, a szerelem és a puszta törvényei szerint is elõbb-utóbb az ilyen kapcsolat drámába torkollik. A két legény, a gulyás és a csikós a Hortobágy szokásainak megfelelõen méri össze erejét: párviadal bottal, lóháton…A szerelmi háromszög ábrázolása nem újkeletû a világ- és a magyar irodalomban. A korabeli irodalomhoz és Jókai munkásságához képest viszont a Sárga rózsa meglepõ nyíltsággal foglalkozik á kérdéssel, erotikus vonatkozásában a naturalizmussal érintkezik. Az emberiséggel egyidõs helyzet ilyen módon történõ megörökítése szokatlan az írótól. A kisregény morális igazságszolgáltatása ugyanakkor Jókai hûsége önmagához. A Sárga rózsa így összegez egy írói világot, egyúttal a 20. század új törekvése is megtalálható benne: az esztétikailag hiteles testi szerelem, az érzelmi élet bonyolultságának, ambivalenciájának ábrázolása.Kaiser László