Elfújta a szél 1-2.
Hattie McDaniel 1940-ben a legjobb nõi mellékszereplõ Oscar-díját vihette haza az 1939-ben bemutatott Elfújta a szél címû filmben nyújtott alakításáért. Igaz, a további kilenc Oscar-szobrocskát is e filmnek juttató díjátadó gálán feketeként nem ülhetett a fõszerepekben tündöklõ Vivien Leigh és Clark Gable mellett. A szegregációs törvények miatt neki csak a terem hátuljában biztosítottak asztalt.
Margaret Mitchell 1936-ban megjelent, hatalmas sikerû, Pulitzer-díjas, azonos címû – több mint 30 millió példányban elkelt, 27 nyelvre, köztük 1937-ben Kosáryné Réz Lola által magyarra is lefordított – regénye, ahogy filmes adaptációja is, máig kiemelten fontos szerepet játszik az amerikai kulturális-nemzeti önmeghatározásban: a polgárháborús közegben mutatva meg az öntudatos és önálló nõ érvényesülésének lehetõségeit a kor erõsen patriarchális, szexista, a nõket korlátok közé szorító társadalmi elvárásaival szemben.
A minden idõk egyik legnagyobb szerelmes regényébõl készült film a Black Lives Matter civil afroamerikai jogvédõ mozgalom szerint azonban mindeközben a feketéket kivétel nélkül elõítéletesen – szolgalelkûnek, ostobának, lustának – ábrázolja, míg pozitívan viszonyul a rabszolgatartáshoz. 2020-ban a tiltakozásokat követõen ezért a filmklasszikus egy idõre el is tûnt a filmcsatornák kínálatából, majd nemsokára két rövid magyarázó videó kíséretében helyezték vissza: film- és kortörténeti kontextusba helyezve a mûalkotást.
Annyi bizonyos, a Scarlett O’Hara, a gazdag ültetvényes lányának viharos, és szenvedélyes életét bemutató regény, Észak és Dél harca közepette, korhû és ezzel együtt értékes dokumentuma Amerika vitákat generáló kulturális-politikai történetének – s nem mellesleg a mai napig lebilincselõ irodalmi olvasmány.
11 999 Ft
Elfogyott
Leírás
Hattie McDaniel 1940-ben a legjobb nõi mellékszereplõ Oscar-díját vihette haza az 1939-ben bemutatott Elfújta a szél címû filmben nyújtott alakításáért. Igaz, a további kilenc Oscar-szobrocskát is e filmnek juttató díjátadó gálán feketeként nem ülhetett a fõszerepekben tündöklõ Vivien Leigh és Clark Gable mellett. A szegregációs törvények miatt neki csak a terem hátuljában biztosítottak asztalt.
Margaret Mitchell 1936-ban megjelent, hatalmas sikerû, Pulitzer-díjas, azonos címû – több mint 30 millió példányban elkelt, 27 nyelvre, köztük 1937-ben Kosáryné Réz Lola által magyarra is lefordított – regénye, ahogy filmes adaptációja is, máig kiemelten fontos szerepet játszik az amerikai kulturális-nemzeti önmeghatározásban: a polgárháborús közegben mutatva meg az öntudatos és önálló nõ érvényesülésének lehetõségeit a kor erõsen patriarchális, szexista, a nõket korlátok közé szorító társadalmi elvárásaival szemben.
A minden idõk egyik legnagyobb szerelmes regényébõl készült film a Black Lives Matter civil afroamerikai jogvédõ mozgalom szerint azonban mindeközben a feketéket kivétel nélkül elõítéletesen – szolgalelkûnek, ostobának, lustának – ábrázolja, míg pozitívan viszonyul a rabszolgatartáshoz. 2020-ban a tiltakozásokat követõen ezért a filmklasszikus egy idõre el is tûnt a filmcsatornák kínálatából, majd nemsokára két rövid magyarázó videó kíséretében helyezték vissza: film- és kortörténeti kontextusba helyezve a mûalkotást.
Annyi bizonyos, a Scarlett O’Hara, a gazdag ültetvényes lányának viharos, és szenvedélyes életét bemutató regény, Észak és Dél harca közepette, korhû és ezzel együtt értékes dokumentuma Amerika vitákat generáló kulturális-politikai történetének – s nem mellesleg a mai napig lebilincselõ irodalmi olvasmány.
További információk
| Író | |
|---|---|
| Kiadó | |
| Lapszám | |
| Kiadás éve |