Out of stock

Csernobil – Levelek a szellemvárosból

Alina Bronsky regénye történelmi tényen alapul. Évekkel a csernobili reaktorbaleset után a hatvan éven felüliek saját felelõsségükre visszaköltözhettek a súlyosan sugárszennyezett falujukba. Baba Dunya is a Csernobil-hazatérõk egyike. Az egykori ápolónõ sorstársaival ott folytatja a régi életét, ahová az emberek többsége – a Geiger-számlálók pittyegésétõl és a vadon termõ gyümölcsök sugárfertõzöttségétõl tartva – a lábát se tenné be. Ott, ahol Baba Dunya él, nincs vezetékes víz, az áramellátás kiszámíthatatlan, és az ember csak akkor eszik zöldséget, ha a saját kertjében megtermeli. Viszont a madarak éneke olyan hangos, mint sehol máshol, és a pókok extra méretû hálókat szõnek. Baba Dunya emlékeiben megjelennek a reaktorbaleset részletei, és borzalmas, sem embert, sem állatot nem kímélõ következményei is. Az emlékek között felbukkannak korábbiak is: a fiatal, kétgyermekes anya mindennapi küzdelmei a megélhetésért és a gyerekeiért…
Alina Bronsky hol megnevettet bennünket, hol pedig könnyeket csal a szemünkbe. Története felkavaró és elgondolkodtató is egyben. "Szívet cseréljen, aki hazát cserél"- mondhatnánk, hiszen Baba Dunya lánya, a Németországban sebészként dolgozó Irina sem boldog, az unokáról nem is beszélve…
A regény úgy mesél a szörnyûségekrõl, hogy közben a túlélésre tanít, egy olyan kor üzenetét hordozva, amelyben még az élet apró örömei közösségeket összetartó erõnek bizonyultak.

1986. április 26-án történt az atomenergia békés célú alkalmazásának legsúlyosabb nukleáris balesete az egykori Szovjetunió (a mai Ukrajna) területén, a csernobili atomerõmûben.

A baleset, illetve az azt követõ szovjet elhallgatás a tájékoztatás csõdje volt. A baleset mind a kitelepítõket, likvidátorokat, a lakosságot, mind a környezõ országokat súlyosan érintette és hosszú távú következménnyel is jár.

A könyv tartalmilag megegyezik a Baba Dunya utolsó szerelme – Levelek Csernobilból címû könyvvel.

Cikkszám: 9786155732720 Kategóriák: , , Címkék: ,

3 290 Ft

Elfogyott

Leírás

Alina Bronsky regénye történelmi tényen alapul. Évekkel a csernobili reaktorbaleset után a hatvan éven felüliek saját felelõsségükre visszaköltözhettek a súlyosan sugárszennyezett falujukba. Baba Dunya is a Csernobil-hazatérõk egyike. Az egykori ápolónõ sorstársaival ott folytatja a régi életét, ahová az emberek többsége – a Geiger-számlálók pittyegésétõl és a vadon termõ gyümölcsök sugárfertõzöttségétõl tartva – a lábát se tenné be. Ott, ahol Baba Dunya él, nincs vezetékes víz, az áramellátás kiszámíthatatlan, és az ember csak akkor eszik zöldséget, ha a saját kertjében megtermeli. Viszont a madarak éneke olyan hangos, mint sehol máshol, és a pókok extra méretû hálókat szõnek. Baba Dunya emlékeiben megjelennek a reaktorbaleset részletei, és borzalmas, sem embert, sem állatot nem kímélõ következményei is. Az emlékek között felbukkannak korábbiak is: a fiatal, kétgyermekes anya mindennapi küzdelmei a megélhetésért és a gyerekeiért…
Alina Bronsky hol megnevettet bennünket, hol pedig könnyeket csal a szemünkbe. Története felkavaró és elgondolkodtató is egyben. "Szívet cseréljen, aki hazát cserél"- mondhatnánk, hiszen Baba Dunya lánya, a Németországban sebészként dolgozó Irina sem boldog, az unokáról nem is beszélve…
A regény úgy mesél a szörnyûségekrõl, hogy közben a túlélésre tanít, egy olyan kor üzenetét hordozva, amelyben még az élet apró örömei közösségeket összetartó erõnek bizonyultak.

1986. április 26-án történt az atomenergia békés célú alkalmazásának legsúlyosabb nukleáris balesete az egykori Szovjetunió (a mai Ukrajna) területén, a csernobili atomerõmûben.

A baleset, illetve az azt követõ szovjet elhallgatás a tájékoztatás csõdje volt. A baleset mind a kitelepítõket, likvidátorokat, a lakosságot, mind a környezõ országokat súlyosan érintette és hosszú távú következménnyel is jár.

A könyv tartalmilag megegyezik a Baba Dunya utolsó szerelme – Levelek Csernobilból címû könyvvel.