Áprily Lajos versei

Leírás

Gyerekkorától éltetõ eleme volt az ezerarcú, szüntelenül alakot cserélõ, gyönyörûen, hatalmasan áradó természet. Sokunknak emlékezetében élnek madárdal-lüktetésû dalai, édesen, fájdalmasan ragyogó, babonás sejtelmektõl terhes képei, Áprily Lajos helyei-völgyei, erdei, vizei, bokrai, virágai, tarka madarai. Személyes ismerõse volt valamennyi. És a párás, színes rajz mögött megérezzük "a végtelenség fenyves-illatát", a változóban az örökkévalót, azt a pillanatot, mikor "a ragadozó idõ áll, mint az ölyv a levegõben". És menedéket is a természet, az erdélyi vagy a visegrádi táj: segít elviselni a zaklatott korok, a szorongató világ, a testi romlás megpróbáltatásait.