A szeretet útja – Tizenegy történet

Leírás

"Minden szavának súlya van, egyszerûen csodálatos." – Elizabeth Strout

Alice Munro mesterien és könnyedén, ahogy megszokhattuk tõle, az élet legbensõbb, legmeghatározóbb momentumait vizsgálja – a pillanatokat, amikor formát ölt az élet, amikor megértjük a szeretet terhét, hatalmát, természetét.
Egy elvált nõ visszalátogat gyerekkori otthonába, és szembesül szüleinek zavarba ejtõ kapcsolatával. Miután lánya kis híján vízbe fullad, a megrendült anya ráébred, milyen törékeny a bizalom szülõ és gyerek között. Egy fiatalembert rémületes gyerekkori élményének felidézése emlékeztet a felelõsségre, amelyet mindig is érzett szerencsétlen öccse iránt. Egy férfi barátnõjével meglátogatja volt feleségét, és váratlanul ráébred, hogy hozzá érzi magát igazán közel.
Alice Munro újra meg újra bebizonyítja, milyen érzékeny, együtt érzõ krónikása korunknak. Miközben hétköznapi életek legbensõségesebb titkaiba avat be minket, rólunk is sokat elárul, a döntéseinkrõl, és azokról a különös utakról, melyeket bejárva megtapasztaljuk a szeretet rendkívüli erejét.

"Nem szép tõle, hogy így leltározza az életét, mintegy kipipálva, hogy ez is megvolt, ezen is túl vagyunk. Mert mit vár, miféle jutalmat remél, ha majd ezen meg ezen meg emezen is túl lesz?
Szabadságot – vagy még azt sem. Ürességet, a figyelem lazíthatóságát. Mert úgy érezte, mindig kicsivel többet kell adnia, több figyelmet, lelkesedést, körültekintõ gondoskodást, mint amennyi biztosan telik tõle. Erõlködött, remélve, hogy nem látszik meg rajta. Hogy nem derül ki, a szíve mélyén ugyanolyan hideg, mint az Ónorvég Sophie."

Alice Munro elsõ novellája 1950-ben, elsõ kötete pedig 1968-ban jelent meg. Mûvei azóta számos nyelven olvashatók, mindenütt nagy kritikai és közönségsikert aratnak. Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. 2009-ben megkapta a Man Booker Nemzetközi Díjat, 2013-ban pedig a Svéd Akadémia neki, "a kortárs novella nagymesterének" ítélte az irodalmi Nobel-díjat.