A szerelemrõl és más démonokról

Leírás

„A hír ott volt a fõoltár harmadik fülkéjében, az evangéliumi oldalon. A kõlap az elsõ csákányütéstõl darabokra pattant, és egy rézvörös, élõ hajzuhatag ömlött ki a kripta üregébõl.az építésvezetõ meg a körülötte lévõ emberei egyben akarták kihúzni az egészet, és minél tovább húzták, annál hosszabb volt és dúsabb, egészen a tövéig, mely még hozzá volt tapadva egy gyermekkoponyához. A (…) a rücskös salétrommarta kõlapon csak a keresztnév volt olvasható: Sierva María de Todos los Ángeles, a földre kiterített gyönyörû hajzat huszonkét méter, tizenegy centiméter hosszú volt.Az építésvezetõ egy cseppet sem csodálkozott rajta: elmagyarázta nekem, hogy az emberi haj a halál után is tovább nõ, havonta egy centimétert, így tehát a huszonkét méter nagyjából kétszáz évnek fele meg. Nekem viszont nem tûnt hétköznapinak a dolog, mert a nagyanyám gyerekkoromban mesélt nekem egy tizenkét éves márkilányról, akinek olyan hosszú volt a haja, hogy úgy húzta maga után, mint egy menyasszonyi fátylat, és aki egy veszett kutya harapásába halt bele: a Karib tenger partvidékének falvaiban csodatévõ szentnek tisztelik. Abból a feltevésbõl elindulva, hogy a kripta az övé lehet, megtudtam írni az aznapi cikkemet, és ez a könyv is abból született.”