A rítus eltûnése – A jelen topológiája

Leírás

Szimbolikus cselekvések a rítusok, amelyek egymáshoz vezetnek minket, és kötõdést teremtenek: a közösség e szimbolikus közege azonban ma szemünk láttára tûnik el – állítja Byung-Chul Han. Az ismétlésen alapuló rítusok eltûnése a termelésre optimalizált modern ipari társadalmakban erodálja a közösségeket, és ez otthontalansághoz, a tartás és stabilitás elvesztéséhez vezet. A rítusok eltûnése azonban csak tünet, amely mögött korszakunk patológiái húzódnak meg. Han ennek a folyamatnak az illusztrálására Nádas Péter A helyszín óvatos meghatározása címû esszéjét idézi, amelyben az öreg vadkörtefa a még helyhez kötött kultúra jelképe. Habár korunk nyilvánosságkultusza vakká tesz a szimbólumok erejére, Han szerint mégis elgondolható egy rituális fordulat, amelyben ismét a formák elsõbbsége érvényesül. A rituális társadalom a szabályok társadalma: egy japán teaceremóniában a mozdulatok teljes önfeledtséget hoznak létre. A materializmus mennyiségi és additív világát, az információáradatot az intenzitás minõségi világával szembesíti.