A mennyiség uralma és az idõk jelei
René Guénon (1886-1951) francia kultúrfilozófus a huszadik század egyik legjelentõsebb, mégis kevéssé ismert személyisége. Guénon hatása elsõsorban francia nyelvterületen érhetõ tetten, és itt elegendõ csak az irodalom, a tudomány és a filozófiai gondolkozás olyan ismertebb személyiségeire gondolni, mint Romain Roland, André Malraux, André Gide, Simone Weil, Alain Danielou, a német Carl Schmitt vagy a huszadik századi vallástudomány legnagyobb jelentõségû gondolkodója, Mircea Eliade.
Legnagyobb hatással azonban annak a tradicionális iskolának a képviselõire volt, amely éppen az õ munkássága nyomán bontakozott ki. Csupán három nevet érdemes itt említeni. Az olasz Julius Evola, bár számos kérdésben nem értett egyet Guénonnal, mégis õt tartotta ,,a modern idõk mesterének". A ceyloni származású, de Amerikában élõ mûvészettörténész, Ananda K. Coomaraswamy számára meghatározó hatást jelentettek Guénon mûvei. Hamvas Béla pedig Guénonban látta a modern idõk megértésének kulcsát, mert szerinte õ volt az, aki teljes világossággal feltárta a tradíció eszméjét, illetve a tradíció és a modernitás egymáshoz való viszonyát.
A könyv, amit az olvasó a kezében tart, René Guénon történelembölcseleti fõmûve, s egyúttal annak az irodalomnak az egyik kiemelkedõ darabja, amely specifikusan a válság állapotában lévõ világot vizsgálja. Guénon meglátása szerint a modern civilizációt éppen az teszi igazi anomáliává, hogy az egyetlen olyan civilizáció, amely az ember transzcendens viszonyrendszerérõl nem hajlandó tudomást venni, s kizárólag materialista elvek mentén bontakozott ki.
René Guénon mestermûve, A mennyiség uralma és az idõk jelei lehetõséget kínál a ma emberének arra, hogy saját világát egy olyan perspektívából szemlélje, amelyet a keleten és nyugaton egyaránt jelenlévõ szakrális hagyományok fénye világít meg.
4 990 Ft
Elfogyott
Leírás
René Guénon (1886-1951) francia kultúrfilozófus a huszadik század egyik legjelentõsebb, mégis kevéssé ismert személyisége. Guénon hatása elsõsorban francia nyelvterületen érhetõ tetten, és itt elegendõ csak az irodalom, a tudomány és a filozófiai gondolkozás olyan ismertebb személyiségeire gondolni, mint Romain Roland, André Malraux, André Gide, Simone Weil, Alain Danielou, a német Carl Schmitt vagy a huszadik századi vallástudomány legnagyobb jelentõségû gondolkodója, Mircea Eliade.
Legnagyobb hatással azonban annak a tradicionális iskolának a képviselõire volt, amely éppen az õ munkássága nyomán bontakozott ki. Csupán három nevet érdemes itt említeni. Az olasz Julius Evola, bár számos kérdésben nem értett egyet Guénonnal, mégis õt tartotta ,,a modern idõk mesterének". A ceyloni származású, de Amerikában élõ mûvészettörténész, Ananda K. Coomaraswamy számára meghatározó hatást jelentettek Guénon mûvei. Hamvas Béla pedig Guénonban látta a modern idõk megértésének kulcsát, mert szerinte õ volt az, aki teljes világossággal feltárta a tradíció eszméjét, illetve a tradíció és a modernitás egymáshoz való viszonyát.
A könyv, amit az olvasó a kezében tart, René Guénon történelembölcseleti fõmûve, s egyúttal annak az irodalomnak az egyik kiemelkedõ darabja, amely specifikusan a válság állapotában lévõ világot vizsgálja. Guénon meglátása szerint a modern civilizációt éppen az teszi igazi anomáliává, hogy az egyetlen olyan civilizáció, amely az ember transzcendens viszonyrendszerérõl nem hajlandó tudomást venni, s kizárólag materialista elvek mentén bontakozott ki.
René Guénon mestermûve, A mennyiség uralma és az idõk jelei lehetõséget kínál a ma emberének arra, hogy saját világát egy olyan perspektívából szemlélje, amelyet a keleten és nyugaton egyaránt jelenlévõ szakrális hagyományok fénye világít meg.