A Kádár-rendszer és a zsidók

Leírás

Ez a kötet, korábban zárt levéltárakban õrzött titkos iratok közzététele és elemzése révén azt mutatja be, hogy hogyan kezelte a "zsidó ügyeket" a magyar pártállam 1957 és 1989 között, hogy milyen volt – nemzetközi összefüggésekbe ágyazva – a "legliberálisabb" kommunista rezsim, a Kádár-rendszer "zsidópolitikája". Kádár János és Leonyid Brezsnyev, szovjet pártfõtitkár 1967-es telefonbeszélgetéseinek jegyzõkönyveibõl és egy sor más dokumentumból jól követhetõ, hogy hogyan irányította és hangolta össze a moszkvai vezetés a szovjet tömb országainak politikáját "zsidó ügyekben", és mekkora volt a magyar pártvezetés mozgástere ezen a területen.
A kötetbe felvett dokumentumok öt fontos téma köré rendezõdnek: az Izraellel kapcsolatos politika, az Eichmann-ügy, a hatnapos háború 1967-ben, a nemzetközi zsidó szervezetekhez való viszony és a hazai zsidósággal kapcsolatos ügyek. Az utóbbi témakör kapcsán bemutatásra kerülnek az elnyomás mechanizmusai: hogyan mûködtek és milyen eszközöket használtak a pártállami szervek a zsidósággal kapcsolatos politikai célok elérésére, milyen adatok és információk alapján döntött a politika "zsidó ügyekben", milyen meggondolások alapján kerültek egyes személyek és ügyek a politikai rendõrség látókörébe, hogyan folyt a titkos információszerzés a zsidó hitközség életérõl és általában az országban élõ zsidókról, mirõl jelentettek a beépített ügynökök, illetve hogyan használták fel ezeket az információkat a pártállami vezetõk leplezetlen nyomásgyakorlásra és manipulációra politikai céljaik elérése érdekében.