Magyar geopolitika – Ezeréves harc a Kárpát-medencében

Leírás

"Õseink nem egyedül a hódítás és a fegyver jogán vették birtokukba a Kárpáti-medencét, hanem örökség jogán is. Mielõtt a ma itt lakó népek bármelyike is állandó otthont talált volna, a magyarság két testvérnépe, a hun és az avar már uralma alatt tartotta. Régebben ezt a rokonságot történetíróink közül is többen tagadták. Ma azonban krónikaíróinknak már igazságot szolgáltatott a tudomány. Hogy honfoglaló hõseink Árpád vezérletével itt kerestek hazát, az nem a véletlen mûve, sõt nem is egyszerûen e történeti kényszer következménye, hanem a magyarság öntudatos törekvéseinek eredménye. Kétségtelen, õseinket a volgamenti, majd donvidéki hazából a népvándorlás hullámai mozdították ki, ámde õseinek még módjukban lett volna több irány között is választani. Teljesen hihetetlen azonban, hogy a sík vidékhez szokott magyarság menekülésszerûen nekirohanjon a Kárpátok hegyláncainak. S nem is volt így. (…) Közös hazánk ez a terület, amelyhez való jogunkat éppen úgy kellene ismernünk, mint a háztulajdonosnak, földbirtokosnak az ingatlanához fûzõdõ jogokat, s ez kötelességünk is."

1943-ban a fenti a gondolatokkal ajánlotta mûvét az olvasóközönségnek Kalmár Gusztáv (1892-1949), minden idõk egyik legjelentõsebb földrajztudósa. A szerzõ az egykori Magyarország természeti egységét felbontja alkotóelemeire és a Kárpát-medence minden egyes tájának geopolitikai jelentõségét éppen e természetes egység szempontjából mutatja be. "Úgy tesz, mint a gépészmérnök, amikor a motort vagy egyéb erõgépet alkatrészeire szedi szét, megmagyarázza az összefüggéseket és a kölcsönhatásokat, hogy a bemutató után könnyen és biztosan újra összerakja a gépezetet és bemutassa hallgatóinak tökéletes mûködését" – írta a kötet egyik korabeli méltatója.

A bencés szerzetes könyve nemcsak úttörõ jelentõségû volt, hanem mindmáig ez a legfontosabb magyar geopolitikai alapmû. A kommunista diktatúra és mai szellemi örököseik ezt is megpróbálták eltüntetni, de nem sikerült, 80 év után most elõször jelenik meg újra Kalmár Gusztáv hiánypótló könyve arról, miért van történelmi jogunk õseink földjéhez.