A kõkor élõ nyelve

Leírás

Eurázsia nyelvei (és számos õshonos amerikai nyelv is) egy valamiben hasonlóak: egyaránt õrzik – persze egyike bõségesebben, másika kevésbé – a nyelvészek által “nosztratikus”-nak elnevezett õsi, kõkorszaki nyelv töredékeit. Mi több, mûveltségünk, szokásaink, vallásaink is ennek az õsi világnak a teremtményei.A szerzõ ebbe az õsi-mai nyelvbe kalauzolja el az olvasót. Talán a legizgalmasabb felfedezés, mely a könyv vezérmondata is: “A KÕKOR SZAVA: KÉP”. A kõkor nyelvének beszélõi ugyanis mindig “képet mondtak” egymásnak, maguk az õsi szavak is “mondott képek”, látványok.A könyv részletesen igazolja, hogy Európában a magyar nyelv õrzi legtisztábban – lényegét tekintve csaknem változatlanul – a kõkor nyelvét, gondolkodásmódját; valóságos élõ kövület. Egy teljes fejezet igazolja, hogy – többek között – az ókori latin nyelv is mennyire jelentõs tárháza a kõkori nyelvnek.Külön érdekessége e könyvnek, hogy a kõkori pont-pont-vesszõcske számírást szemlélve felfedezhetjük: számneveink jó része nem is az ókori, hanem egyenest az õskori számírás emléke. 15.000 évvel ezelõtti arcképcsarnokban is gyönyörködhetünk. A remek kõkori rajzok szépen öltözött, borotvált, divatos frizurát viselõ férfiakat, nõket, gyerekeket ábrázolnak. A könyv végül elmeséli, hogy a 35-10.000 évvel ezelõtti nagy mûveltség miként omlott össze, s miért nem sikerült igazán talpra állnia.A könyv 120 oldalas melléklete a magyar nyelv õsi gyökszótára, mely az MTA által 1862-ben kiadott Czuczor-Fogarasi féle Nagyszótár bevezetõ része. Ennek birtokában mindenki a saját nyelvésze lehet és önállóan is nagy kirándulásokat tehet a kõkor szellemi világában és egyúttal mai nyelvében is, hiszen ez lényegében mit sem változott azóta.