Emlékeim – Deák Ferenc politikai és magánéletébõl

Leírás

A magyar first lady emlékei, a századforduló nagyasszonyának vallomása.

A költõ látnok is, apám oly igaz költõ volt. Mert borzasztó azt hinni, hogy annyi szenvedés után remény nélkül kelljen meghalnia. Deák eljött ismételve, de akkor már, midõn másodszor jött, nem ismert meg apám senkit, s mind aggasztóbb lett a baj. Elköltözött ama hazába, hol megszûnik a gond. Nagyon szerettem õt, és elszorult szívem elgondolva: hogy most fagyos hideg borult szeretõ szívére, mély álmaira.

Vörösmarty Mihály leánya, Vörösmarty Ilona (18461910), a legkiválóbb, legelõkelõbb magyar hölgyek egyike, ahogy írták róla 1900-ban, 1867-ben feleségül ment Széll Kálmánhoz, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt, Bánffy Dezsõ utódja. A first lady emlékirata nem elsõsorban politikai visszaemlékezés, még csak nem is családi krónika elsõrenden, hanem az apátlanság története. Édesapja halála után ugyanis Deák Ferenc, a haza bölcse lett a gyámapja, aki Vörösmarty Mihály legjobb barátja volt. Az õ pályafutásának háttértörténete erõsen felsejlik a sorok között, ezáltal a visszaemlékezés remek társadalmi tabló Magyarország történetérõl, a kiegyezés és a monarchia idõszakáról, miközben részletes beszámoló egy tehetséges ifjú hölgy mindennapjairól, aki Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, Tisza Kálmán, Apponyi György társaságában élte hétköznapjait, és akinek Deák Ferenc volt a példakép, a mentor, az apakép.
Esküvõm szeptember közepén volt, s december elején, kérelmemre, fölmentünk Pestre. Hat hétig maradtunk, s gyámapám naponként eljött hozzánk több órára, kik anyámnál és bátyámnál laktunk, de az estéket többször a Körben tölté. Deák Ferenc 1868-ban jött elõször Rátótra, s ezentúl ott tölte az országgyûlési szünidõket, hetvenhárom nyarán volt ott utoljára.